A Jancsó Fotósuli működő üzleti láb volt, Gergő mégis úgy döntött, hogy bezárja. Nem azért, mert egyik napról a másikra összeomlott volna, hanem mert választania kellett: tovább épít egy egyre több adminisztrációval és szervezéssel járó rendszert, vagy megtartja azt a kreatív munkát és életformát, amelyben hosszabb távon is látja magát.

Ahogy az interjúban fogalmazott:

„Nekem fontos, hogy legyen mellette életem. Huszonévesen belefért, hogy tizennégy órákat dolgozom, de harminc fölött már fontosabb, hogy el tudjak menni sportolni.”

Két évvel a döntés után sem bánta meg. A Fotósuli nem hiányzik neki, az új interjúk és forgatások alkotási folyamata viszont ismét valódi lelkesedést ad számára.

Amikor maga a munka lesz a jutalom

A legtöbb vállalkozói beszélgetés arról szól, hogyan lehet növelni a bevételt, automatizálni a működést vagy újabb termékeket létrehozni. Ritkábban beszélünk arról, hogy mi történik, amikor már nem a pénz az elsődleges motiváció.

Gergő jelenlegi videóinál nemcsak a kész tartalom vagy az abból származó bevétel ad örömet. Maga a forgatás, az emberek megismerése és a történetek feldolgozása is része az élménynek.

„Ezeknek a forgatása annyira jó, hogy nincs ennél jobb motivációm.”

Ez talán az egyik legfontosabb különbség egy kívülről sikeres és egy belülről is fenntartható projekt között.

Tíz év múlva számítani fog?

Az új dolgok elkezdését sokszor nem a lehetőségek hiánya akadályozza, hanem az imposztorszindróma: elég jó vagyok hozzá? Mit mondanak majd mások? Mi történik, ha nem sikerül?

Gergő ilyenkor egy egyszerű kérdést tesz fel magának:

„Tíz év múlva ez számítani fog?”

A legtöbb esetben a válasz: nem. Lehet, hogy egy videó nem sikerül, kritikát kap, vagy az új irány nem működik. De valószínűleg már egy hónap múlva sem emlékszik rá senki. Ez a nézőpont segít neki abban, hogy a félelem ellenére is belevágjon.

Az utazás ebben is fontos szerepet játszik. A megszokott környezetből kilépve felszabadul az a figyelem és energia, amelyet otthon elvisznek a napi rutinok. Gergő szerint sok olyan ötlet születik meg útközben, amelyhez a hétköznapokban nem lenne elég mentális tér.

A teljes beszélgetésben szóba kerül a Fotósuli bezárása, a YouTube közel tízéves tanulási folyamata, az egyedül utazás, az alkotói szabadság és az is, hogyan lehet úgy vállalkozást építeni, hogy közben az életünk ne csak a munkáról szóljon.

És hogy mit jelent Gergőnek az Üzlet & Utazás? Nézd meg a teljes interjút:

Stúdió: DLX MEDIA

Referenciák: https://podcast-studio.hu/referenciak/

👤 Rólam bővebben » https://dalloszoltan.hu/

💡 kulcsszavak: Jancsó Gergő, Üzlet és Utazás, Dallos Zoltán, Jancsó Fotósuli, fotós vállalkozás, tartalomgyártás, YouTube csatorna építés, vállalkozói életút, online oktatás, vállalkozói szabadság, passzív jövedelem, külföldi ügyfélszerzés, digitális nomád, egyedül utazás, imposztorszindróma, vállalkozói motiváció, személyes márka, karrierváltás, kreatív vállalkozás, magyar vállalkozók

⚙️ music credits: Kevin Graham - Valkyrie

Bognár Balázs, a FIRE Hungary alapítója harminchat éves korára érte el azt a pénzügyi szintet, amely lehetővé tette számára, hogy kiszálljon az alkalmazotti létből, és a befektetéseiből éljen. Az első beszélgetésünkben főként az odáig vezető útról volt szó. Most azonban egy még érdekesebb kérdésre kerestük a választ:

Milyen az élet akkor, amikor már nem kell dolgoznod?

Balázs jelenleg sokat utazik, télen gyakran hosszabb időt tölt külföldön, emellett pedig a harmincezer fős FIRE Hungary közösséggel, személyes találkozók szervezésével és pénzügyi edukációval foglalkozik. Vagyis a korai nyugdíj nála nem azt jelenti, hogy egész nap semmit sem csinál. Sokkal inkább azt, hogy ő döntheti el, mire fordítja az idejét.

Nem a munka megszüntetése, hanem a választás szabadsága

A FIRE a Financial Independence, Retire Early kifejezés rövidítése. Magyarul általában pénzügyi függetlenségként és korai nyugdíjként fordítjuk, de az utóbbi könnyen félrevezető lehet.

A lényeg nem feltétlenül az, hogy valaki soha többé ne dolgozzon. Inkább az, hogy ne legyen anyagilag rákényszerítve egy adott munkára.

Balázs tizennyolc éves korától tudatosan takarított meg és fektetett be. Nem egyik napról a másikra lett pénzügyileg szabad: közel két évtizeden keresztül építette a portfólióját, miközben alkalmazottként dolgozott. A stratégiája alapvetően hosszú távú, úgynevezett buy and hold szemlélet: részvényeket vásárol, majd akár öt, tíz vagy tizenöt évig is megtartja őket, ahelyett hogy naponta kereskedne.

Ez fontos különbség. A FIRE nem egy gyors meggazdagodási recept, hanem jellemzően hosszú évek tudatos pénzügyi döntéseinek eredménye.

A havi fix elengedése nehezebb, mint gondolnánk

Az egyik legérdekesebb nézői kérdés arról szólt, hogyan lehet elengedni a biztos fizetést akkor is, ha valaki pénzügyileg már megtehetné.

Balázs elmondása szerint ő is körülbelül másfél-két évig maradt még a munkahelyén azután, hogy a számításai alapján már kiszállhatott volna. Szerette a munkáját, megfelelő volt a fizetése, ezért nem volt sürgető oka a váltásra. Végül egy munkahelyi változás adta meg a szükséges lökést.

A valódi nehézség azonban csak ezután következett.

Az első időszak felszabadító volt: bármikor lehetett sportolni, utazni vagy egyszerűen nem dolgozni. Néhány hét vagy hónap után azonban megjelent a kérdés:

Most akkor mit kezdjek magammal?

Amikor mindenki más dolgozik, könnyen hiányozni kezdhet a struktúra, a közösség és az az érzés, hogy hasznosak vagyunk. Balázs ezért ma már nem feltétlenül javasolja, hogy valaki egyik napról a másikra teljesen megszüntesse a munkáját. Jobb átmenet lehet a részmunkaidő, a négynapos munkahét vagy néhány szabadnap kialkudása.

A pénzügyi szabadságra tehát nemcsak anyagilag, hanem lelkileg és életmódban is fel kell készülni.

Ha nem kell dolgozni, attól még lehet értéket teremteni

A beszélgetés egyik legmegosztóbb témája az volt, vajon haszontalanná válik-e az, aki már nem dolgozik klasszikus értelemben.

Szerintem itt érdemes különválasztani két dolgot:

• valakinek nem kell dolgoznia;

• valaki nem akar semmit csinálni.

A kettő egyáltalán nem ugyanaz.

Balázs közösséget épít, találkozókat szervez, könyvet írt, videókat készít, és több ezer embernek segített abban, hogy tudatosabban kezdjen foglalkozni a pénzügyeivel. Nem azért teszi, mert a hónap végén szüksége van a fizetésre, hanem azért, mert ezt tartja értelmesnek.

Talán ez a pénzügyi függetlenség egyik legnagyobb előnye: nem szünteti meg az értékteremtést, hanem leválasztja róla a kényszert.

Subscribe now

Muszáj mindenkinek korán nyugdíjba mennie?

Természetesen nem.

Van, aki szereti a munkáját, élvezi a vállalkozása építését, szüksége van a szakmai kihívásokra és a kollégák közösségére. Balázs gondolkodása ebben is változott az évek során: ma már nem gondolja, hogy mindenkinek ugyanazt az utat kell követnie.

A pénzügyi függetlenség nemcsak arra használható, hogy abbahagyjuk a munkát. Arra is lehetőséget adhat, hogy:

• kevesebbet dolgozzunk;

• csak olyan projekteket vállaljunk el, amelyek érdekelnek;

• nemet mondjunk egy rossz munkahelyre;

• több időt töltsünk a családunkkal;

• hosszabb időre elutazzunk;

• saját vállalkozást indítsunk anélkül, hogy az első hónaptól azonnal pénzt kellene termelnie.

A cél tehát nem feltétlenül a korai nyugdíj. A cél lehet egyszerűen a nagyobb döntési szabadság.

Élni most, vagy félretenni a jövőre?

A FIRE egyik legnagyobb dilemmája, hogy mennyit áldozzunk fel a jelenből a jövőbeli szabadságért.

Fiatalon akarunk utazni, élményeket szerezni, jó autót venni és élvezni az életet. Közben viszont minél korábban kezdünk el befektetni, annál hosszabb ideig dolgozik nekünk a kamatos kamat.

Erre nincs mindenkire érvényes tökéletes válasz.

A túlzott költekezés évekkel vagy akár évtizedekkel késleltetheti a pénzügyi szabadságot. A túlzott spórolás viszont olyan élményektől foszthat meg, amelyeket később már nem biztos, hogy ugyanúgy át tudunk élni.

A kulcs valószínűleg nem az önsanyargatás, hanem a tudatosság: költsünk arra, ami valóban fontos számunkra, és kevésbé arra, amivel csak másoknak szeretnénk bizonyítani valamit.

A pénzügyi szabadság nem végállomás

A beszélgetés számomra egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a FIRE nem oldja meg automatikusan az élet minden problémáját.

A pénz megadhatja a szabadságot, de nem ad helyettünk célt, közösséget vagy identitást. Ezeket nekünk kell kialakítanunk.

Ezért érdemes már a pénzügyi cél elérése előtt feltenni magunknak néhány kérdést:

Mit csinálnék, ha nem kellene dolgoznom?

Mivel tölteném a hétköznapjaimat?

Miben érezném magam hasznosnak?

Kikkel tölteném az időmet?

Lehet, hogy valaki a válaszok után ugyanúgy tovább dolgozik. Csak már nem azért, mert nincs más választása, hanem azért, mert ezt választja.

És talán valójában erről szól a pénzügyi szabadság.

első podcast beszélgetésünk:

Subscribe now